Foglalkozásaink az ovis csoportban: 

Anyanyelvi verses-mesés foglalkozás 

A szocializáció alapvető eszköze a beszéd, így fontos feladatunk az egyéni különbségek felmérése után a szókincs fejlesztése, illetve az esetleges hiányok pótlása. Minderre kiváló lehetőséget ad a mondókák, versek, mesék, valamint a mesét követő beszélgetés és szerepjáték. A mondókák, versek memorizálása olyan strukturált gondolkodás és egyéb képességek fejlődését segíti elő, amelyekre a későbbiekben az iskolai oktatás épül. 

Angol és német nyelvű játékos foglalkozások 

Az óvodáskor a nyelvelsajátítás szempontjából is rendkívül aktív időszak a gyermek életében. Az idegen nyelv ebben a nagyon fogékony időszakban rögzült hangjai, a mondókák és énekek tanulásával, a játékos tevékenység során szerzett hangképzési tapasztalat kiváló alapot nyújt a későbbi nyelvtanuláshoz. 

Énekes-zenés foglalkozások 

A személyiség komplex fejlesztése szempontjából fontos a zenei érdeklődés felkeltése, a ritmusérzék, a zenei hallás, a zenehallgatás képességének fejlesztése, a zenei ízlés formálása, valamint a zenei képességek kialakítása és fejlesztése. Mindennek kiváló eszköztára az énekes játékok, magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok. A ritmusérzék fejlesztése az iskolai tanulás szempontjából is rendkívül fontos, hiszen alapvető jelentősége van az írás mechanizmusának elsajátításában.

Alkotó tevékenységek 

A vizuális alkotó tevékenységek pl. gyurmázás, festés, rajz, vágás, ragasztás a gyermekek legkedveltebb elfoglaltságai közé tartoznak. E tevékenységek fejlesztik a kézügyességet, a fantáziát, a gondolkodást, az esztétikai érzéket, teret adnak a szabad önkifejezésnek, így nagy személyiségformáló erővel bírnak. A hagyományos óvodai tevékenységeken kívül nagy hangsúlyt fektetünk a népi hagyományok megismertetésére és a természetes anyagok használatára, pl.: fonás, szövés, nemezelés, agyagozás, papírmerítés, raffia-technika, termések-termények felhasználása, valamint a finommanipuláció fejlődését segítő tépés, varrás, apróbb gyöngyök felfűzése.

A különböző alkotó tevékenységek során átélt sikerélmény a személyiség fejlődésének motorját adja, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több időt, helyet és eszközt biztosítsunk e tevékenységek gyakorlására, teret engedve a gyermekek alkotókedvének, egyéni kifejezésmódjának. 

Értelmi nevelés 

A pszichikus funkciók – érzékelés, észlelés, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás – fejlesztése a későbbi sikeres iskolai előmenetel igen fontos pillére. A játékos foglalkozások során, illetve az eszközök és tevékenységek megválasztásakor a gyermek érdeklődésének felkeltésére törekszünk. A játékba ágyazott tapasztalati tanulás útján, az átélt élményeken keresztül, a gyermekeket az őket körülvevő környezeti valóság mennyiségi, térbeli viszonyainak, formáinak felfedezésére motiváljuk, így hozzásegítve őket a zökkenőmentes iskolakezdéshez, a sikeres tanulási tevékenységhez. Ezen fogalmak és viszonyok rögzülése például a matematika tanulás során a számfogalom, a mennyiségi állandóság és alapvetően a matematikai gondolkodás kialakulásához elengedhetetlenül szükséges. 

Játékos mozgásfejlesztés 

A tanulási nehézségek, részképességzavarok kialakulását megelőző, illetve az esetlegesen fennálló problémák korrekcióját célzó játékos, mozgásos foglalkozás, amelyben a gyermek az önfeledt mozgás során számára észrevétlenül fejlődik. A játékos mozgásfejlesztő foglalkozás során a gyermekek sokoldalú mozgástapasztalatot szereznek, amely során mozgáskoordinációjuk javul, a nagy- és finommozgásuk fejlődik, rögzülnek a térirányok, elősegítve ezzel az iskolai tanuláshoz – főként az írás elsajátításához - szükséges képességek fejlődését, illetve az esetlegesen már fennálló problémák korrekcióját.

A természeti környezet, a környezetvédelem, az ember és az egészséges életmóddal kapcsolatos foglalkozások 

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyermekek cselekvő résztvevőként ismerjék meg és óvják az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetet, annak értékeit és szépségeit. A séták és kirándulások alkalmával, a természet körforgásának megfigyelésével, az évszakok, az időjárás, a napszakok változásaival, a növény-, és állatvilág sokrétűségének tanulmányozásával törekszünk a környezettudatos szemléletmód kialakítására. A személyesen átélt tevékenységek, élmények maradandó nyomot hagynak a gyermekben, formálják értékrendszerüket és hozzájárulnak a helyes szokások kialakulásához, így például a gyermekeket bevonva végezzük a szelektív hulladékgyűjtést, a konyhakerti és szobanövények gondozását, vagy akár a lombtrágyázást is.

A mindennapos tevékenységek során törekszünk arra, hogy gyermekeinknél természetes szokássá váljon a helyes viselkedés, úgy a közlekedési szokások megismerése és betartása, mint a napi testápolási teendők.

A gyermek szűkebb és tágabb környezetében is (csoportjában, családjában és később az iskolában) közösség tagja. Az együttműködés, a segítés képessége, az empátia kialakulása, a másik ember elfogadása és tisztelete, bármely közösségbe történő beilleszkedésnek, a szocializációs folyamatnak fontos eleme, így a szociális képességek fejlesztésére különös figyelmet fordítunk.